Tisztelt Olvasó!                                                                       

Sokan kerestek telefonon vagy e-mailen a hirdetésemmel kapcsolatban, ezért elhatároztam, hogy elkészítem ezt az oldalt, amely hatékony segítséget nyújtat, és számos felmerülő kérdésre adhat választ. 

Remélem az alábbiakban Ön is választ talál kérdéseire!  

Miért is kell nekünk hővisszanyerős szellőztető?
Hogyan kell beszerelni?
Hogyan néz ki a lakásom a beszerelés után?
Műszaki paraméterek
Fényképek

Felszerelés lépésről-lépésre

Hővisszanyerős szellőztetés az Interneten


Miért is kell nekünk hővisszanyerős szellőztető?  


Ha a Jofogas.hu-n rákeresünk a 50 millió feletti ingatlanokra, akkor szinte az összes háznál megemlítik a hővisszanyeréses szellőztetőt.
Német, osztrák házakról készült belső-szerkezeti ábrákon is mind-mind ott láthatjuk a szellőztető rendszert.

Úgy érzem, kicsit le vagyunk maradva ebben a tekintetben.
Ismerős ugye: 
- Szellőztetés? Kinyitom az ablakot, nem?
- Téli szellőztetés? Sokszor kell rövid időre kinyitni, és akkor nem megy ki a meleg!

De valójában miért is kell ez nekünk, és eddig miért nem kellett? Menjünk vissza az időben!
1980. Szocialista országok. Nagyon olcsó az energia. Télen minden szobában megy a fűtés. A lámpákat nem kapcsoljuk ki, ha kijövünk a szobából. Trikóban vagy pólóban vagyunk lakásunkban. Ha már melegünk van, kinyitjuk az ablakot. 
Még a tudósok sem hallottak a "purfix"-ről (ablakszigetelő öntapadós szivacscsík). Az ablakok olyan rosszul záródnak, hogy néha a darazsak is bemásznak a hézagokon. Ha fúj a szél, mozognak a függönyök - de ezzel akkoriban senki sem foglalkozott. Szellőztetni teljesen felesleges volt, mert a nyílászárók hézagain olyan sok levegő jött be, amely bőven fedezte a lakók egészséges oxigén szükségletét.

Eltelt 30 év. Az energia a legdrágább rezsi-tétellé vált. Ahol lehet, spórolunk. Vastag hungarocell hőszigetelést építünk házfalaink köré. Nyílászáróinkat műanyagra cseréltük, amelyek hézagjait légzáró gumi tömíti. Innentől viszont egy új probléma született: "akváriumba" zártuk magunkat.

A kilélegzett levegő vízpárát tartalmaz. A főzés, melegvíz használat szintén vízpárát termel. A házban több helyen képződhetnek kifejezetten kellemetlen szagok. Az izzadtság-, bőrszag lassan összegyűlik a házban. 
Ezen "illat-halmaz" valószínűleg egy munkásszállón mind a mai napig szalonképes lenne, de szerencsére a legtöbb ember már máshogy gondolkodik. Mára a "komfort" fogalmához már nem csak az tartozik hozzá, hogy meleg van a lakásba, de az is, hogy a lakás levegője friss, szagoktól és párától mentes legyen.
Ráadásul új probléma is keletkezett: amíg a 80-as évek világában a pára az ablakok nyílásain távozott, addig ma a leghidegebb felületekre (hőhidak) csapódik ki, és fekete penészgombát táplál... Ilyen csak a legszegényebbek házában volt annak idején!

"Akváriumunk" szellőztetését már nem oldják meg a nyílászárók hézagai. Nekünk kell gondoskodni róla.
Egy ember szellőztetés-szükséglete alsó becslés szerint is 20 m3/óra. (Ennyi levegőt nem lélegzünk be, de szellőztetéskor az elhasznált és a friss levegő összekeveredik, és a keverék oxigén- / széndioxid- / páratartalma alapján kell számolni). Három személy esetén 3 * 20 = 60 m3/h = 60 000 liter óránként.

Télen válik gazdaságtalanná a szellőztetés. 60 m3/órás szellőztetés esetén gyakorlatilag folyamatosan áramlik be a hideg (bár friss) levegő. Ez elviheti a fűtési költség 30%-át is. Olyan, mintha 30%-ban az utcát fűtenénk.

Erre született megoldásként a hőcserélőn keresztül történő szellőztetés. Ebben az esetben a kimenő, elhasznált levegő hője felmelegíti a friss, de hideg bejövő levegőt. A mozgatást alacsony fogyasztású ventilátorok végzik. A házba légszűrön keresztül vezetett levegő érkezik, amely megszűri a port, és a polleneket. Így kevesebbet kell foglalkoznunk portörléssel, és az allergiát okozó pollenek is kint maradnak. A gyerekszobába és dolgozószobába vezetett friss, oxigéndús levegő segíti agyunkat a gondolkodásban. A konyhából, fürdőből, WC-ből azonnal elszívott levegő pedig növeli a komfortérzetet. A szellőztetés automatikusan történik, nem kell nyitogatnunk az ablakokat.


Hogyan kell beszerelni? 


Klikk a képre a nagyításhoz

Leírás a működéshez:

Ahol a házban gőz, pára keletkezik (konyha, fürdőszoba, wc) onnan azonnal kiszippantják a rossz levegőt. Ahová friss, oxigéndús levegőt kell juttatni (gyerekszoba, dolgozószoba, nappali), oda folyamatosan friss levegőt áramoltatnak. A rendszer lelke a hőcserélő, amely a kinti friss, de hideg levegőt felmelegíti - a bentről elszívott levegő hőjének felhasználásával.

A hőcserélőnek 2 bemenete és 2 kimenete van.
Két ventilátor mozgatja a levegőt a rekuperátoron keresztül (lásd: ábra).
A párás, elhasznált levegő a konyha, fürdőszoba, WC irányából érkezik a rekuperátorhoz [1]. Ennek hőjét a hőcserélő kivonja, majd az így lehűtött elhasznált levegő a szabadba távozik [4].
A friss, de hideg levegő egy légszűrőn keresztül érkezik a házba [2].
A rekuperátor az [1]-ből kivont hővel ezt felmelegíti, majd a nappali, gyerekszoba, dolgozószoba felé vezeti [3].
Ahol levegőbemenet van, ott légszűrős díszrács áll a bemeneten. A kimeneteken anemosztátokkal lehet beállítani, melyik szobába, mennyi levegő jusson.
A konyha, fürdőszoba, WC légcsatornával van összekötve. Amikor a ventilátorok nem működnek, a három helység levegőjének összekeveredését a visszacsapó szelepek akadályozzák meg.
A ventilátorok csatornaventilátorok, a csatornába vannak beépítve. A rekuperátor a mennyezethez van rögzítve. Az egyes szobákba flexibilis csövekből kiépített légcsatorna fut. Ahol a levegő a helységbe lép/kilép, díszrácsok teszik esztétikussá a csatornát. A visszacsapó szelepek szintén a csatorna belsejébe vannak építve.
A két ventilátor vezérlése:
1. Mindkettő folyamatosan megy = folyamatos szellőztetés
2. Időkapcsoló óra indítja be a kettő ventilátort = pl.: csak akkor megy, amikor a munkahelyünkön vagyunk
3. Termosztátos indítás = a két ventilátor akkor indul, amikor a külső hőmérséklet nagyobb, mint 0 fok. Télen előnyös.
4. Csak a meleg levegőt kinyomó ventilátor működik, a hideg levegőt beszívó nem = ha vízpára fagy a rekuperátor lemezeire, ezzel le tudja olvasztani sajátmagát.
5. Csak a befújó ventilátor működik: bypass mód legegyszerűbb aktiválása.


Hogyan néz ki a lakásom a beszerelés után? 


A hővisszanyeréses szellőztetés "szíve" a rekuperátor. 
Az "erek" a légcsatornák, a csövek, amelyek a helységek levegőjét eljuttatják a rekuperátorba.
Az erek (és általában a rekuperátor is) láthatatlanul vannak elhelyezve a ház falaiban, az álmennyezet alatt, vagy a padlástérben.
 




Nézzük végig helységről-helységre haladva, kívülről mit látunk a rendszerből!

Konyha: a rekuperátor ebben a helységben páraelszívóként használható.
A főzéssel keletkező gőzt, szagokat azonnal kiszívja a helységből. 
A levegő díszrácson keresztül jut a légcsatornába. A díszrács után a visszacsapó szelep következik. 
A konyhából a légcsatorna kiszívja a levegőt. A levegő visszatáplálás nem a légcsatornán keresztül történik (nincs a konyhában plusz egy levegő-bemenet), hanem a szobákból érkező levegő fog a konyha ajtaján keresztül visszaáramolni . Ha a díszrácsok felett egy vízszintes vagy 45°-os lapot helyezünk el, eredményesebb az elszívás, illetve optikailag jobban emlékeztet a konyhai légelszívókra. A lap anyagának gőzállónak kell lennie, így impregnált bútorlap, műanyag lap, festett fém vagy üveg jöhet számításba.

 

A fürdőszobában / mosdóban szintén megtaláljuk légcsatornát. A melegvíz-használattal keletkező pára a fali elszívónyíláson keresztül azonnal a légcsatornába jut, ahonnan a rekuperátor (hőcserélő) bementi vonalára kerül. A rekuperátor a hőt kivonja a párás levegőből, majd a lehűtött levegőt a szabadba vezeti. A levegő lehűlésekor kondenzvíz keletkezi a hőcserélő belsejében, amely a kondenzvíz kivezető nyíláson át távozik.
Az elszívónyílást kívülről díszrács fedi. A díszrács után egy visszacsapó szelep következik. A konyha, fürdőszoba ugyanazon ágon helyezkedik el, ezért szükséges egy visszacsapó szelep, mert a szagok az egyik helységből átjuthatnak a másikba. 
A fürdőszobából csak a levegő elszívása történik meg, befújás nem. A levegő a szobákból fog beáramolni a fürdőszobába.

 

Ha házunkban van külön helység a rekuperátor számára (kazánház, padlás, "raktár" szoba, stb.), érdemes oda beszerelni. Ha viszont csak kevés helység áll rendelkezésre, valamelyik szoba mennyezetére is felszerelhetjük. A felszerelés a 4 rögzítővel és csavarokkal + tiplikkel, vagy a 4 rögzítővel, és menetes szálakkal történik.
A fenti ábrán azt a szobát láthatjuk, ahová a rekuperátort szereltük. 
Amíg a konyhából, fürdőszobából, WC-ből a levegőt a légcsatorna kiszívta, addig a szobákba pont ellenkező irányú a légáramlás: a kintről beszívott friss, előmelegített levegő beáramlik a szobákba. A szobákba csak befújjuk a levegőt, az elhasznált levegőt nem szívjuk ki. Az elszívás a konyha/fürdőszoba irányából történik. A szobákból a levegő a belső ajtókon keresztül jut a konyhába/fürdőszobába.

 

Ha felvázolnánk a levegő áramlását, akkor a következő lépéseket látnánk: 
- Kintről a friss, de hideg levegő a rekuperátorba érkezik
- A rekuperátorból az előmelegített friss levegő a szobákba jut 
- A ház belsejében a befújás a szobákba, az elszívás a konyhában/fürdőszobában történik. A levegő a szobákból a konyha/fürdőszoba irányába mozog. Az áramlás nagyon lassú, ezért nem igazán számít, ha a helységek közötti ajtók zárva vannak. A levegő a belső ajtók hézagain is átjut.
- A konyhában/fürdőszobában a ház összes helységéből érkező elhasznált levegő visszajut a légcsatornába. Beáramlik a rekuperátorba, ahol leadja hőjét, majd a szabadba távozik.

A friss levegő a külvilágból érkezik, és az elhasznált levegőt is a szabadba engedjük vissza. A beszívó- és kifújó cső minél messzebb van egymástól, annál kevesebb elhasznált levegő jut vissza a házba. A fenti képeken trükkös megoldást alkalmazunk: az alacsonyabb hőmérsékletű friss levegőt egy kinyúló csövön keresztül szívjuk, a melegebb elhasznált levegő pedig ellenkezőleg - felfelé áramlik. Ez a legegyszerűbb bekötés, de elvezethető a két nyílás akár a ház egyik és másik oldalára is. A bejövő cső belsejében cserélhető filter van. Így a kinti por és pollenek nem juthatnak be a házba -> kevesebbet kell a port törölni, mert csak az ajtók nyitásakor érkezhet friss por a házba.

Műszaki paraméterek

Rekuperátor (hőcserélő) paraméterei:
- 5,9 m2 belső felület
- Ellenáramú hőcserélő
- Kondenzvíz levezetés
- Kis belső nyomásesés = alacsony fogyasztású ventilátorokkal is meghajtható
- Mennyezetre is akasztható
- Anyaga: alumínium
- Csőcsonkok: 4 db 100 mm-es
- Méret: 119 cm x 40,5 cm x 22 cm
- Hatásfok: 50m3/h-nél: 91%, 100m3/h: 88%, 150m3/h: 85%
- Alumíniumlemezes hőcserélő
- Gyártó: Steinger Gmbh
- Gyártás éve: 2011
- 100-120 négyzetméteres családi ház szellőztetésére képes
- Ár: 69 000 Ft

Csatorna-tartozékok:
- 30 méter 150-es cső [10M605M0150]
- 2 db be/kimeneti rács [MV170]
- 11 db anemosztát [A150PRF]
- 3 db visszacsapó szelep [KO150]
- 4 db ventilátor [150VKO1PRESS]
- 15 db bilincs [C150ZN]
- 8 db akasztó: falra/mennyezetre/45°-os gerendákra történő szereléshez
- 30 méter hosszú légcsatorna-hálózat kialakításához elegendő
- Ár: 69 000 Ft 


Fényképek

Nagyításhoz kattintsunk a képre:


Hővisszanyerős szellőztetés az Interneten

A hővisszanyerős szellőztetés (rekuperátor) viszonylag új dolog, nem biztos, hogy mindenki találkozott már vele.
Igazából még a neve sem egységes, ezért nevezik hővisszanyerős szellőztetésnek, hővisszanyeréses szellőztetésnek, hővisszanyerőnek, rekuperátornak, szellőztetőnek.

A Google-lal ezen szavakra keresve juthatunk további információhoz:
Rekuperátor
Hővisszanyerős szellőztetés
Hővisszanyeréses szellőztetés
Hővisszanyerős szellőztető rendszer
Hővisszanyeréses szellőztető rendszer
Légtechnika hővisszanyerő
Szellőztető
Szellőző
Központi szellőztető rendszer
Centralizált szellőztető rendszer
Szellőztetőgép
Hőcserélő
    angol:
Ventilation
Heat Recovery System

    német:
Wohnungslüftung
Gegenstromwärmetauscher


Ha nem tudtam minden felmerült kérdésre választ adni, kérem keressen:

Nyertes Attila

Tel.: 06 30 569 9955